Mi a diszkrimináció – bevezetés

Az előző bejegyzésemet, amely az Egyenlő Bánásmód Hatóságról szólt, ma tovább szövöm, ezzel mintegy elindítok egy sorozatot is, amely a témáról fog szólni. Ma a diszkrimináció fogalmát fogom többféle megközelítésből tárgyalni, amelyben segítségemre lesz a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) áldásos – online – munkássága.

Tehát mi a diszkrimináció – ez itt a kérdés. A fogalom megközelítése számos oldalról történhet. Lévén ez egy jogi blog, ezért ezt az oldalát érzem hangsúlyosabbnak (magánvéleményem, hogy a pszichológiai, szociológiai oldal is erős). A Másság Alapítvány szólaltatta meg a NEKI-t, akik – elsősorban a közvetlen – hátrányos megkülönböztetés, vagyis diszkrimináció fogalmát így határozzák meg:

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a Helsinki Bizottság elnöke, Kádár András Kristóf, valamint Gyulavári Tamás hét esetet megkülönböztetve vizsgálja A magyar antidiszkriminációs jog vázlata c. egyetemi jegyzetben (nyomtatásban legjobb tudomásom szerint még nem jelent meg). Ezek szerint megkülönböztethetünk:

1. közvetlen hátrányos megkülönböztetést,
2. közvetett hátrányos megkülönböztetést,
3. zaklatást,
4. jogellenes elkülönítést (szegregáció),
5. megtorlást,
6. egyenlő bánásmód követelményének megsértésére adott utasítást,
7. illetve akadálymentesítési kötelezettség elmulasztását.

Az utolsó kettő dőlttel szedett pont közül a 6.-at azonban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ugyan nem nevesíti, de szerepel a törvényben. Nem így a 7. pont, amelyre a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény hívja fel a figyelmünket.

A következő részben folytatom az egyes pontok kivesézésével.

Korábbi írások:

• Az egyenlő bánásmódról
  

Ajánló:

• Egyenlő Bánásmód Hatóság
• Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
• Másság Alapítvány
• A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése – tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez (pdf)
• 1998. évi XXVI. törvény
• 2003. évi CXXV. törvény