Mi a diszkrimináció – közvetett hátrányos megkülönböztetés II. rész

Az előző részben már szóba került a közvetlen hátrányos megkülönböztetés. A mai részben ennél egy picivel bonyolultabb típusát vizsgáljuk a diszkriminációnak, amelyet nehezebb megragadni. Egyúttal szó lesz arról, hogy ki számít sértettnek.

Az Ebktv ide vonatkozó rendelkezése szerint a közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalma a következő:

9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott [védett] tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.

Kevés fogodzót nyújt számunkra a törvény, talán ezt egy példán keresztül jobban meg lehetne világítani, amelyre egy magyar példát hozok az előző részben említett kéziratból, amelyet mi egyetemi jegyzetkéntforgatunk.

A magyar gyakorlatból – még az Ebktv. hatálybalépése előttről – a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának egyik esete hozható fel. A tiszaújvárosi önkormányzat rendeletet alkotott, amely szabálysértésnek minősítette a szemétgyűjtők tartalmának kiöntése és szétszórása mellett a szemét elvitelét, tehát a kukázást, guberálást is. Mivel a környék roma lakosságának jelentős része ilyen módon egészítette ki megélhetését, ez a látszólag semleges, mindenkire egyaránt vonatkozó rendelet, aránytalanul nagyobb mértékben sújtotta a helyi romákat, mint a nem romákat.[1]

Tehát egy látszólag semleges intézkedés, amely egy jogosan felmerülő igényt hivatott biztosítani, ám olyan eszközökkel, amelyek másokat valamilyen szempont alapján hátrányosan megkülönböztetne, noha van más megoldás is a probléma kezelésére.

Most pedig nézzük meg azt, hogy ki a sértett!

Korábbi írások:

• Mi a diszkrimináció – bevezetés
• Az egyenlő bánásmódról
  

Ajánló:

• Egyenlő Bánásmód Hatóság
• Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda
• Másság Alapítvány
• A hátrányos megkülönböztetés felismerése és kezelése – tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez (pdf)
• 1998. évi XXVI. törvény
• 2003. évi CXXV. törvény

---

[1] Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről, 2000. január 1.–december 31. Országgyűlési Biztosok Hivatala, Budapest, 2001, 83–86. o.